Rudabányán eddig még egyetlen ásatási szezonban sem találtak annyi emberszabásúmajom-leletet a tízmillió évvel ezelőtti korból, mint az idén. A feltárásokat Kordos László irányította.
Az ideiek közül az emberré válás szempontjából lényeges új lelet egy Rudapithecus Hungaricus kéztőcsontjainak előkerülése. A kéztőt a csuklónál hét csontocska alkotja, ezek közül kettő, amelyek a hüvelykujj felé vezetnek, össze van forrva. Ez az ember, a csimpánz és a gorilla sajátossága, nincs meg az ázsiai orangutánnál és más majmoknál. A lelet megerősíti azt az elgondolást, hogy az ember, a gorilla és a csimpánz közös őse Afrikában alakult ki, majd Európában élt, évmilliókkal később pedig visszatért a fekete kontinensre.
Láthatólag a sajkacsontról és a trapézcsontról van szó.
A célzott kutatások nem általában „a majmok”, hanem a két utóbb említett fajta és az ember közös ősének helyét pontosítják az evolúció folyamatában. Annak a folyamatnak számos párhuzamos fejlődési vonala is létezett, mint például a korábban maradványokban fellelt addig ismeretlen főemlős, az Anapithecus hernyaki.
Az idei ásatási szezon újabb rendkívüli felfedezése éppen egy Anapithecus alsó állkapcsának előkerülése volt, tavaly találtak ugyanis egy felső állkapcsot. A tudósok legnagyobb meglepetésére a felső és az alsó állkapocs ugyanattól az egyedtől származik. Kivételes szerencse a paleontológiában! Az alsó állkapocs két oldalán 6-6 fog található. Nyers, nem letisztított állapotban így néz ki:
