Kétévnyi időhúzás után a nemzeti fejlesztési bizottság végre jóváhagyta a lézer-kutatóközpont (ELI) beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe. Hatvanegymilliárd forintba kerül a szegedi szuperlézer (NOL 2012.11.05. Ö.Z.)

A 2007–13 közötti uniós pénzügyi ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2014–20-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás. Az Európai Bizottság várhatóan jövő év elején kapja meg a fejlesztés támogatási kérelmét, s ha azt Brüsszel elfogadja, indulhat az építkezés. Az épület 2015 végére elkészül, illetve a lézert is beszerelik. Ha így lesz, 2016-ban indulhat a kutatás. 2017-től a kiegészítő berendezésekkel továbbfejlesztett lézer működik majd.

Az ELI-ben a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű attoszekundumos fényimpulzusokat lehet majd előállítani, így megfigyelhetők lesznek a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, mint például az elektronok mozgása.

Magyarország Csehországgal és Romániával közösen építheti meg szegedi, prágai és bukaresti helyszínnel az Európai Unió a lézeres kutatóközpontot. A szuperlézer néven emlegetett ELI teljes költsége 500 millió euró, ebből közel 245 millió jut a Tisza-parti városban megvalósuló lézerközpontra.

Ha tartani tudják az ütemet, az egykori orosz laktanya területén az építkezés várhatóan a jövő év második negyedévében indulhat el. Egy időponttól nem térhetnek el: 2015. december 31-ig át kell adni az épületet.