Az Origo néhány napja közzétette a rudabányai magyar-kanadai expedíció újabb fontos eredményeit. A kutatást David R. Begun torontói professzor és Kordos László a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója vezette.
Előbb a címben megnevezett emberszabású ősmajom hímjének kétoldali felsõ állcsontja, mindkét oldalon 6-6 foggal került elõ.
Kordos László összefoglalót adott a rudabányai õsmajmokról. A
helységben kutatók évtizedek alatt a világon egyedülálló leletegyüttest
hoztak felszínre.
A fõemlõsök evolúciójának 10 millió évvel ezelõtti idõszakában közel
száz õsállat között két õsmajom faj is élt Rudabányán: a Rudapithecus
hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az
emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ
leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki.
„Rudabányán ebben az idõszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a
nevezetes bükkábrányi fákkal azonos növényekbõl álló mocsárciprus erdõ
volt. Késõbb, 6-7 millió évvel ezelõtt a Földön egy globális
környezetátalakulás történt, a trópusi erdõk visszaszorultak az
Egyenlítõ környékére, létrejött a szavanna és a sivatag. A
Kárpát-medencébõl, mint Európa minden területérõl eltûntek az itt élõ
állatok, és helyükre újabbak vándoroltak, immár emberszabású õsmajmok
nélkül. Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
"Nekünk 70-80 leletünk van, de ehhez fogható még nem volt. Ez teljesebb
lelet azáltal, hogy a felsõ fogsor az állkapocsrésszel együtt került
elõ. Egy hím állatból származik, ilyenünk sem volt, ugyanis rendszerint
különálló fogak kerülnek elõ, s így nehéz megkülönböztetni az állat
nemét. A hímeknek nagyobb volt a szemfoga, mint a nõstényeké, s
általában erõsebb testalkatúak voltak, ahogy ez a mai gorillák esetében
megfigyelhetõ"
Az Anapithecus hernyaki fákon élt, s lehetséges, hogy éjszakai
életmódot folytatott, legalábbis erre utalnak nagyméretû szemüregei.
Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit
fogazatából lehet megállapítani.
A professzor által említett hímállat szemfogáról a Népszabadság július 26.i számában közölt cikket és képet idézi az Origo:
A kutatás utolsó napjaiban nõstények minden eddiginél teljesebb állkapocslelete is elõkerült:
Az ember származására vonatkozó empírikus kutatások tovább folytatódnak.
Anapithecus hernyaki
2008.08.03. 18:25 kalassó
1 komment
Címkék: leletek
A bejegyzés trackback címe:
https://kalasso.blog.hu/api/trackback/id/tr373378656
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kalassó 2011.12.14. 15:52:41
Mivel az import nem tartalmazza, ide másolom a 2008. évi kommenteket:
italo2008-08-03 19:141. italo Válasz erre
Egyre több lelet-tégla tölti ki az ember származásáról szóló tudás épületének Darwin által megalkotott vázát.
Carolus2008-08-03 19:372. Carolus Válasz erre
"a Rudapithecus hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ leszármazási vonal" -mondja Kordos, majd megjegyzi:
"...Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
A paleontológia, a földtan, az embertan, az ősrégészet művelői számára magától értetődő, hogy az ember az őt megelőzően létezett állatvilágból származik.
Mne2008-08-03 20:113. Mne Válasz erre
italo: nemcsak a tudásépület téglái. Fontosabb, hogy a földi természettörténet láncszemei. Az utóbbi persze más dimenzió, mint az üdvtörténet, ezért értelmetlen minden vita a kétféle megközelítés között.
kalas2008-08-03 21:154. kalas Válasz erre
Mne mondta egyszer, hogy a teológusok maradjanak a teológiánál, a kutatók pedig a kutatásnál. Itt is alkalmazható.
Köszönet az eddigi hozzászólásokért!
koma2008-08-03 21:425. koma Válasz erre
Nem ismeritek el, hogy a földi természettörténet is része az üdvösségtervnek. Újra kezdődhet a vita a kreácionizmusról?
smirgli2008-08-03 22:236. smirgli Válasz erre
Nem valószínű.
Carolus Darwin-vezérblogja kapcsán megpróbálták, de hamar kiderült, hogy ez nem az ő asztaluk. Az okosabbja mindjárt megértette, hogy nem világnézeti, vagy /és politikai téma forog a szőnyegen. Aki mégis ebbe az irányba masírozott erőszakkal, annak tartózkodást tanácsoltak. Ha nem lenne fínom modorom, azt mondhatnám, hogy véres fejjel vonult vissza. De ezt nem mondom, meg aztán erős túlzás is lenne egy szóbeli vitát így jellemezni.
italo2008-08-04 15:077. italo Válasz erre
Bej.:" 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott" az emberfélékhez és a mai emberszabásuakhoz vezető leszármazási vonal.
A 6.5 millió éve és később a darwini származáselméletnek megfelelően történteket pontos időrendi grafikonban mutattam be 2006 novemberében. Több mint hétszázan már látták, másoknak is ajánlani tudom, akik a téma vitájában részt szándékoznak venni. Az adatokat nem én konstruáltam, ebben nem voltam kreatív.
italoblog.blogter.hu/?post_id=98312
italo2008-08-04 15:238. italo Válasz erre
A "Darwini paradigma" c. cikkben (post_id=263371) az elmélet tisztán szakmai, (oldalazó-ideológiázó torzításoktól mentes) tartalmára igyekeztem felhívni a figyelmet idén április 22-én.
kalas2008-08-04 18:159. kalas Válasz erre
Számomra megtisztelő Mo és a többiek ajánlása és a bejegyzés címoldali elhelyezése.
Carolus2008-08-04 18:5410. Carolus Válasz erre
A smirgli által említett írásomnak ("A fajok eredete" 07.01.) az Index közleménye volt a háttéranyaga, de hasonló leleteken alapult, mint amilyenek kalas blogjában láthatók.
A leletek megfigyelése más dimenzió, mint a kreácionizmus melletti, vagy elleni verbális okfejtés. Mne-vel értek egyet abban, hogy a kettő közti vita értelmetlen.
Mivel más dimenziókról van szó, közöttük a közös felületek keresése is értelmetlen. Közös álláspontokat az erkölcs területén kell keresni, nem pedig a régészeti, őslénytani és egyéb kutatások területén.
büyük2008-08-04 19:3411. büyük Válasz erre
Carolus, érthetetlen, hogy kik közötti közös álláspontokról lehet szó? A kutatók és a bölcselkedők, vagy a kreácionizmus hívei és ellenfelei, vagy a darwini hagyomány művelői és tagadói között?
kalas2008-08-04 19:4212. kalas Válasz erre
Ha már itt tartunk, én is kérdezem: milyen közös álláspontja lehet a (bármely felekezetű )vallásos és a vallástalan embereknek? Bővebben valszeg külön blogban lehet rá válaszolni, már aki tud.
italo2008-08-04 20:0413. italo Válasz erre
Rövid válasz. A nem vallásos erkölcsöt megfogalmazta pl. Szokratész, Epikurosz, Horatius, Lucretius, Montaigne, Goethe, stb. A vallásost a hinduizmus, judaizmus, buddhizmus, kereszténység, stb. A két csoport azonos elemeket is tartalmaz. Ezeket bátran magukénak vallhatják hívők és nem hívők.
talon2008-08-04 21:2814. talon Válasz erre
italo, szerintem ez már offside. Az én kérdésem közelebb van a blog témájához: van-e nem vallási tudományterület, ahol a két nagy csoport együttműködhet? (A vallási tudományterületeken ez történik, például a Biblia filológiájáról egymást kiegészítő kutatásokat folytatnak egyházi és egyházon kívüli tudósok. Vagy a kánonjogot ateisták is kutatják.)
kalas2008-08-04 21:5015. kalas Válasz erre
talon esetleg erre gondol: lehetséges-e nem vallástudományi kutatásokat következetesen vallási alapon végezni, úgy, hogy azt az illető ismeretág szakmailag elismerje? Az élettelennel, az élettel és a társadalommal kapcsolatos kutatásokra utalok. Ezen belül a fenti bejegyzés tárgyát képező témákra.
Freemen Gordon2008-08-05 20:2716. Freemen Gordon Válasz erre
Tulképpen csak egy dologban van nézetkülönbség a szakrális és a tudományos megközelítés között, abban hogy a materialista szerint az élet spontán keletkezett-de hogy az egész világmindenség honnan ered azt nem tudják, a szakrális elmélet szerint mindez isten műve, de hogy isten honnan van és mióta, azt nem tudják.
louisbond2008-08-05 20:4117. louisbond Válasz erre
Érdekes volt a népszabadság cikke. Bár pár gondolatot hozzátettetek, de számomra ez csak egyre homályosabb lesz. De érdekes!
kalas2008-08-06 09:0718. kalas Válasz erre
Gordon Freeman, Louisbond,
figyelmetek megtisztelő, köszönöm.
Gordon,
szerintem a fenti ásatásokat végző kutató számára használhatatlan volt akár a vallásos, akár a materialista felfogás, amikor mentenie kellett a leletanyagot és meghatározni annak korát, jellegét, azt, hogy melyik őslénytani csoportba tartozik. Mert ő nem a világ és az élet keletkezésével foglalkozott, melyekre, különösen az előbbire semmilyen megfigyelhető, kutatható tény nem áll rendelkezésre. Vagyis ezek jelenleg kívül esnek a tudományon.
Freemen Gordon2008-08-06 09:0819. Freemen Gordon Válasz erre
Ez bizony tökéletesen így van:)
kalas2008-08-06 18:1220. kalas Válasz erre
Örülök, hogy hasonlóképp gondoljuk. Amiből az is következik, hogy filozófusok, papok, irodalmárok ne próbáljanak kompetenskedni kutatási folyamatokról. Politikusok se.
smirgli2008-08-06 22:3321. smirgli Válasz erre
kalas: "Kompetenskedhetnek", ha ők maguk is kutatók és ebben a minőségükben bele is szólhatnak saját szakágazatuk kérdéseibe.
Kivételes helyzetben van a lélektan. Ez a bölcselet része volt, tehát a filozófusok hatáskörébe is tartozott. Vallási vezetők művelték, tartalmi hozzájárulásuk gazdagította. Pl. a brahmánáké. Buddha korának nagy pszichológusa is volt. Az egyiptomi Ammon papság, a keresztény szerzetes rendek eredményei ismertek. Nagy írók többet mondtak az emberi lélekről, mint sok száraz tanulmány. A modern lélektan számára azonban a fentiek is csak a kutatás tárgyát, egyik háttéranyagát jelentik, ebben Freud mutatott útat.
kalas2008-08-08 06:4322. kalas Válasz erre
Magam is egyetértek ezzel. Hozzáteszem, hogy szerzetesek a természettudományokat is komoly felfedezésekkel gazdagították. Ilyen eredményeiket nem hitelvek, vallási parancsok tanulmányozásából, hanem a tények megfigyeléséből, általánosításából, kísérletezés révén érték el. Pontosan ugyanúgy, ahogyan a világi, ezek között az ateista tudósok. Vagyis nem szerzetesi , hanem kutatói minőségükben.
Eszmecserénk végén újfent megköszönöm a tanulságos vitában elhangzott észrevételeket.
italo2008-08-03 19:141. italo Válasz erre
Egyre több lelet-tégla tölti ki az ember származásáról szóló tudás épületének Darwin által megalkotott vázát.
Carolus2008-08-03 19:372. Carolus Válasz erre
"a Rudapithecus hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ leszármazási vonal" -mondja Kordos, majd megjegyzi:
"...Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
A paleontológia, a földtan, az embertan, az ősrégészet művelői számára magától értetődő, hogy az ember az őt megelőzően létezett állatvilágból származik.
Mne2008-08-03 20:113. Mne Válasz erre
italo: nemcsak a tudásépület téglái. Fontosabb, hogy a földi természettörténet láncszemei. Az utóbbi persze más dimenzió, mint az üdvtörténet, ezért értelmetlen minden vita a kétféle megközelítés között.
kalas2008-08-03 21:154. kalas Válasz erre
Mne mondta egyszer, hogy a teológusok maradjanak a teológiánál, a kutatók pedig a kutatásnál. Itt is alkalmazható.
Köszönet az eddigi hozzászólásokért!
koma2008-08-03 21:425. koma Válasz erre
Nem ismeritek el, hogy a földi természettörténet is része az üdvösségtervnek. Újra kezdődhet a vita a kreácionizmusról?
smirgli2008-08-03 22:236. smirgli Válasz erre
Nem valószínű.
Carolus Darwin-vezérblogja kapcsán megpróbálták, de hamar kiderült, hogy ez nem az ő asztaluk. Az okosabbja mindjárt megértette, hogy nem világnézeti, vagy /és politikai téma forog a szőnyegen. Aki mégis ebbe az irányba masírozott erőszakkal, annak tartózkodást tanácsoltak. Ha nem lenne fínom modorom, azt mondhatnám, hogy véres fejjel vonult vissza. De ezt nem mondom, meg aztán erős túlzás is lenne egy szóbeli vitát így jellemezni.
italo2008-08-04 15:077. italo Válasz erre
Bej.:" 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott" az emberfélékhez és a mai emberszabásuakhoz vezető leszármazási vonal.
A 6.5 millió éve és később a darwini származáselméletnek megfelelően történteket pontos időrendi grafikonban mutattam be 2006 novemberében. Több mint hétszázan már látták, másoknak is ajánlani tudom, akik a téma vitájában részt szándékoznak venni. Az adatokat nem én konstruáltam, ebben nem voltam kreatív.
italoblog.blogter.hu/?post_id=98312
italo2008-08-04 15:238. italo Válasz erre
A "Darwini paradigma" c. cikkben (post_id=263371) az elmélet tisztán szakmai, (oldalazó-ideológiázó torzításoktól mentes) tartalmára igyekeztem felhívni a figyelmet idén április 22-én.
kalas2008-08-04 18:159. kalas Válasz erre
Számomra megtisztelő Mo és a többiek ajánlása és a bejegyzés címoldali elhelyezése.
Carolus2008-08-04 18:5410. Carolus Válasz erre
A smirgli által említett írásomnak ("A fajok eredete" 07.01.) az Index közleménye volt a háttéranyaga, de hasonló leleteken alapult, mint amilyenek kalas blogjában láthatók.
A leletek megfigyelése más dimenzió, mint a kreácionizmus melletti, vagy elleni verbális okfejtés. Mne-vel értek egyet abban, hogy a kettő közti vita értelmetlen.
Mivel más dimenziókról van szó, közöttük a közös felületek keresése is értelmetlen. Közös álláspontokat az erkölcs területén kell keresni, nem pedig a régészeti, őslénytani és egyéb kutatások területén.
büyük2008-08-04 19:3411. büyük Válasz erre
Carolus, érthetetlen, hogy kik közötti közös álláspontokról lehet szó? A kutatók és a bölcselkedők, vagy a kreácionizmus hívei és ellenfelei, vagy a darwini hagyomány művelői és tagadói között?
kalas2008-08-04 19:4212. kalas Válasz erre
Ha már itt tartunk, én is kérdezem: milyen közös álláspontja lehet a (bármely felekezetű )vallásos és a vallástalan embereknek? Bővebben valszeg külön blogban lehet rá válaszolni, már aki tud.
italo2008-08-04 20:0413. italo Válasz erre
Rövid válasz. A nem vallásos erkölcsöt megfogalmazta pl. Szokratész, Epikurosz, Horatius, Lucretius, Montaigne, Goethe, stb. A vallásost a hinduizmus, judaizmus, buddhizmus, kereszténység, stb. A két csoport azonos elemeket is tartalmaz. Ezeket bátran magukénak vallhatják hívők és nem hívők.
talon2008-08-04 21:2814. talon Válasz erre
italo, szerintem ez már offside. Az én kérdésem közelebb van a blog témájához: van-e nem vallási tudományterület, ahol a két nagy csoport együttműködhet? (A vallási tudományterületeken ez történik, például a Biblia filológiájáról egymást kiegészítő kutatásokat folytatnak egyházi és egyházon kívüli tudósok. Vagy a kánonjogot ateisták is kutatják.)
kalas2008-08-04 21:5015. kalas Válasz erre
talon esetleg erre gondol: lehetséges-e nem vallástudományi kutatásokat következetesen vallási alapon végezni, úgy, hogy azt az illető ismeretág szakmailag elismerje? Az élettelennel, az élettel és a társadalommal kapcsolatos kutatásokra utalok. Ezen belül a fenti bejegyzés tárgyát képező témákra.
Freemen Gordon2008-08-05 20:2716. Freemen Gordon Válasz erre
Tulképpen csak egy dologban van nézetkülönbség a szakrális és a tudományos megközelítés között, abban hogy a materialista szerint az élet spontán keletkezett-de hogy az egész világmindenség honnan ered azt nem tudják, a szakrális elmélet szerint mindez isten műve, de hogy isten honnan van és mióta, azt nem tudják.
louisbond2008-08-05 20:4117. louisbond Válasz erre
Érdekes volt a népszabadság cikke. Bár pár gondolatot hozzátettetek, de számomra ez csak egyre homályosabb lesz. De érdekes!
kalas2008-08-06 09:0718. kalas Válasz erre
Gordon Freeman, Louisbond,
figyelmetek megtisztelő, köszönöm.
Gordon,
szerintem a fenti ásatásokat végző kutató számára használhatatlan volt akár a vallásos, akár a materialista felfogás, amikor mentenie kellett a leletanyagot és meghatározni annak korát, jellegét, azt, hogy melyik őslénytani csoportba tartozik. Mert ő nem a világ és az élet keletkezésével foglalkozott, melyekre, különösen az előbbire semmilyen megfigyelhető, kutatható tény nem áll rendelkezésre. Vagyis ezek jelenleg kívül esnek a tudományon.
Freemen Gordon2008-08-06 09:0819. Freemen Gordon Válasz erre
Ez bizony tökéletesen így van:)
kalas2008-08-06 18:1220. kalas Válasz erre
Örülök, hogy hasonlóképp gondoljuk. Amiből az is következik, hogy filozófusok, papok, irodalmárok ne próbáljanak kompetenskedni kutatási folyamatokról. Politikusok se.
smirgli2008-08-06 22:3321. smirgli Válasz erre
kalas: "Kompetenskedhetnek", ha ők maguk is kutatók és ebben a minőségükben bele is szólhatnak saját szakágazatuk kérdéseibe.
Kivételes helyzetben van a lélektan. Ez a bölcselet része volt, tehát a filozófusok hatáskörébe is tartozott. Vallási vezetők művelték, tartalmi hozzájárulásuk gazdagította. Pl. a brahmánáké. Buddha korának nagy pszichológusa is volt. Az egyiptomi Ammon papság, a keresztény szerzetes rendek eredményei ismertek. Nagy írók többet mondtak az emberi lélekről, mint sok száraz tanulmány. A modern lélektan számára azonban a fentiek is csak a kutatás tárgyát, egyik háttéranyagát jelentik, ebben Freud mutatott útat.
kalas2008-08-08 06:4322. kalas Válasz erre
Magam is egyetértek ezzel. Hozzáteszem, hogy szerzetesek a természettudományokat is komoly felfedezésekkel gazdagították. Ilyen eredményeiket nem hitelvek, vallási parancsok tanulmányozásából, hanem a tények megfigyeléséből, általánosításából, kísérletezés révén érték el. Pontosan ugyanúgy, ahogyan a világi, ezek között az ateista tudósok. Vagyis nem szerzetesi , hanem kutatói minőségükben.
Eszmecserénk végén újfent megköszönöm a tanulságos vitában elhangzott észrevételeket.