Itt, a Földön találtak rá az ismerttől elvileg különböző életre.
A felfedezés teljességgel átalakíthatja eddig alkotott fogalmainkat, és felveti annak lehetőségét, hogy a világűrben a Földtől eltérő felépítésű bolygókon is elképzelhető az élet kialakulása.
Hat elem nélkülözhetetlen az élet eddig ismert formájában: foszfor, szén, nitrogén, oxigén, hidrogén, kén. Tanultuk, hogy ezekből a „biogén” elemekből jönnek létre az aminosavak, a fehérjegyártás alapanyagai. Megjegyzem, hogy az első háromból épül fel a két nukleinsav (DNS, RNS), vagyis a sejt informatikai rendszere is, amelyről a legutóbb már beszámoltam. http://kalasso.blog.hu/media/image/201012/elo_szamitogep_updated
Átfogóbb tárgyként szemlélve, az élet egy szerveződési rendszer, amelynek alrendszerei egymáshoz kapcsolódnak. Hogy milyen konkrét anyagok töltik fel a rendszert, az ehhez képest másodlagos kérdés. Az aminosavakhoz hasonló, de részleteiben más készlet is alkalmas volna az élőlények fehérjéinek felépítéséhez. Ez: elmélet és a kutatók most éppen azt akarták feltárni, hogy gyakorlatilag az élet vajon más anyagokkal is működhet-e.
A tudósok vizsgálataik során az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít az iménti felsorolásomban első helyen említett foszforra. Éppen ez a hasonlóság az oka annak is, hogy az arzén a legtöbb életforma számára rendkívül mérgező: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok.
És most éppen ezen a nyomon elindulva sikerült egy eddig ismeretlen létformát találni!
Arzénból táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono sós tó üledékes rétegében a NASA amerikai kutatói, akik szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet. href.hu/x/dvyo A Science-ben közölt tanulmányuk szerint első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti. Ha a Földön ilyen váratlan dolog létezhet, a földön kívüli élet kutatásban is új távlatok nyílnak.
A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A kísérlet során a fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt. A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is élni tudott, sőt növekedni is képes volt. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréje során valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort.
Természetesen felvetődik az is, hogy a többi elsődleges biogén elem is cserélhető. Akár a szén is, például szilíciumra. „C” helyett Si, P helyett As, stb. A víz sem abszolút szükséges ebben a kutatói modellben, más folyadék is helyettesítheti. Ennélfogva nemcsak a Földhöz hasonló bolygókon kell keresni az élet nyomait.
